Pakolj be egy bőröndbe, adj egy csókot a családnak és fogj egy taxit… Talán a filmekben így néz ki ha új életet akarunk kezdeni, de a valóság ennél sokkal szürkébb és monotonabb.
Mi itt a blogon igyekszünk kellő figyelmet fordítani a szakmai alaposságra, de bizonyos témáknál nagyon nehéz konkrét válaszokat adni. Ilyen a külföldi munkakeresés/nekivágás a nagyvilágnak is. Mindenki más és más helyzetből indul. Más végzettséggel, pénzügyi és emocionális tartalékkal, célokkal és vágyakkal…
Nade, miért is indul meg az ember?
-
Más élethelyzet
Van, akinek tényleg lehetséges, hogy összepakol gyorsan, felül egy gépre és egy évig vissza sem néz Magyarországra. Más egy gazdaságilag leszakadt megyéből akar kitörni, ahonnan nem találja boldogságát. Van, aki tökéletesen elégedett a dolgaival és kalandra vágyik. Annyian vagyunk olyan sok történettel. Ezeket a történeteket a határátkelő blogon lassan végtelen terjedelemben olvashatjátok.
-
Más végzettség
Bár erről nem szeretnek tényszerűen írni az emberek, de tény és való, hogy a végzettség befolyásolhat abban, hogy elindulsz-e vagy sem. Az utóbbi időben már nem látom a különbséget a végzettség szerinti okokban. Talán a kivándorlás kezdetén (2004 után) többségben a szakmunkások hagyták el az országot és ez a trend a mai napig erős. Hogy miért? Mert amíg 2004-ben egy szakmunkás otthon szinte semmit sem keresett, ezzel ellentétben Nyugat-Európában a bérolló szűk volt. Ez azt jelenti, hogy nem volt egetverő különbség egy mérnök és egy kőműves fizetése között. Félreértés ne essék, volt különbség, de nem olyan brutálisan nagy, mint magyarországon.
-
Pénzügyi ok
Igen, az a mocskos pénz. Nem tanultunk róla eleget, nem igazán értjük a működését, de ha azt látod, hogy hónap végén a fizetésed 30%-a megmarad és nem kenyéren és vizen éltél közben, az bizony nagy húzóerő a külföldi munkavállalás felé.
-
Emocionális ok
Sokan kiégnek otthon. Keresik a lehetőséget, hajtják a pénzt de közben elfelejtenek élni az emberek és azt veszik észre, hogy 40 évesen ott állnak jó esetben pár százezer vagy 1-2 millió Forint tartalékkal, de a legmozgalmasabb éveik elillantak. Valóban erre vágynak? Akik így jártak tényleg attól a kis tartaléktól érzik jobban magukat nap végén?
-
Célok és vágyak
Bizony, kis hazánk nem tud annyira támogató lenni, mint amennyire kellene. Olyan vágyak, hogy évente egy nagyobb és egy kisebb nyaralás sokaknak nem fér bele a költségvetésbe. Talán ez még kisebbik baj. A nagyobbik az, amikor örömmel mesélnénk barátunknak, szomszédunknak arról, hogy mi mindent tervezünk, erre előjön az a mocsok sárga irígység és a végén úgy érzed, hogy te vagy a bunkó paraszt, mert jól akarod érezni magadat. Így borzasztó nehéz élni, vagy tévedek? Ez lenne a normális?
-
+1 helyzet: Politika
Csak az értelmes politizálást szeretem. Amikor ütköznek érvek, igyekszel bemutatni az álláspontodat más szemszögből, próbálod megérteni vitapartneredet és végül közösen kidolgozni egy megállapodást, ami “mindenkinek” jó. Persze, ez egy idealista megközelítés, hogy mindenkinek jó, de ez a lényege: abba az irányba kell haladni, hogy közösen egy jó dolgot teremtsünk. Sajnos ezt én nem látom otthon és erről többet felesleges is írni.
Tervezed a külföldi munkavállalást? Akkor nézz bele a neked készített videós kurzusba! Ha tetszik amit látsz, akkor vásárold meg! Ez lesz a legjobb befektetésed! Kattints a mondatra!
Ha tetszett a poszt, oszd meg te is!
Sose maradj le az újdonságokról! Kövess minket Facebookon, YouTube-on és Instagrammon is!