Október 1-jén Németországban a minimálbér tizenkét euróra emelkedik – ez egy hatalmas, 15 százalékos emelés. És máris több igény merült fel. Éppen egy ismert vállalkozó követel 20 eurót. Ez valószínűleg tovább fokozza az inflációt.
Sebastian Dettmers biztosan nem arra van predesztinálva, hogy a szakszervezetiek kedvében járjon. A Stepstone állásközvetítő platform vezérigazgatójának határozott politikai nézetei vannak, és ezeket nagy nyilvánosság előtt tette közzé a szenzációs “Munkanélküliség” című könyvében. Az ott kifejtett gondolatok közül sok a liberális és nem a baloldali elme gondolatai. Egy szempont azonban valószínűleg minden oldalt meglepett: Németországban a minimálbér 20 euróra kellene emelkednie.
Az indoklás: “Az elmúlt 250 év mindenekelőtt egy dolgot mutatott meg: Amikor a nem produktív munkahelyek már nem kifizetődőek, prioritásként magasabb értékű munkahelyek jönnek létre. Ha a munkaerő drágul, nő az ösztönzés az oktatásba és a gépekbe való beruházásra.” A minimálbér arra ösztönzi az államot és a vállalatokat, hogy automatizálják az egyszerű feladatokat, és több pénzt fektessenek az emberek képesítésébe. És: “Nem engedhetjük meg magunknak többé az olcsó munkaerőt egy high-tech országban” – mondja Dettmers.
A szövetségi kormány éppen október 1-jén emeli a minimálbért 10,45-ről 12 euróra óránként. Ez a 15 százalékos emelés hónapok óta vitatott, a rendelet már régóta ismert, és a német vállalatok mintegy egyharmadát érinti – ennyien foglalkoztatnak jelenleg 12 euró alatti bérezésű embereket. Az összeg besorolásához hasznos összehasonlítani az átlagfizetésekkel: 12 euró a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos mediánjövedelmének alig 60 százalékának felel meg.
“Ez nemzetközi összehasonlításban nagyon magas” – mondja Christoph Schröder, az Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) munkaügyi és kollektív alku-politikai szakértője. A hasonlóan magas szintekkel rendelkező országokban, például Franciaországban, a munkáltatókat gyakran erősen támogatja az állam, hogy a minimálbér ne vezessen a munkahelyek megszűnéséhez.
Az, hogy a minimálbér emelése milyen mértékben érinti a vállalatokat, régiónként nagyon eltérő. Nyugat-Németországban jóval kevesebb vállalat foglalkoztat óránként 12 eurónál kevesebb embert, mint keleten. Az ágazatok között is vannak különbségek: A vendéglátóiparban a megkérdezett vállalatok 78 százaléka érintett. A kiskereskedelem 58 százalékkal, a textilipar 72 százalékkal, valamint az élelmiszer- és luxusélelmiszeripar 61 százalékkal szintén átlagon felül érintett.
Tervezed a külföldi munkavállalást? Akkor nézz bele a neked készített videós kurzusba! Ha tetszik amit látsz, akkor vásárold meg! Ez lesz a legjobb befektetésed! Kattints a mondatra!
A társadalom megosztottsága fenyeget
Mit gondol a szakértő Dettmer javaslatáról, miszerint a következő években 20 euróra kellene váltani? “A minimálbér további drasztikus emelése a jövedelemeloszlás alsó felében összenyomná a béreloszlást, és így inkább csökkentené az oktatásra való ösztönzést, különösen az alacsonyabb képzettségi szinteken” – mondja Schröder. Akkor nagy lenne a veszélye a társadalom kettészakadásának, éppen emiatt. “Annál is inkább, persze, ha a túl magas minimálbér munkahelyek megszűnéséhez vezet.”
Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a minimálbér bevezetése Németországban ahhoz vezetett, hogy a munkavállalók a kevésbé produktív vállalatoktól a produktívabb vállalatokhoz kerültek. “Ez azt jelenti, hogy miközben az alacsonyabb fizetésű vállalatoknál megszűnnek a munkahelyek, a munkavállalók gyakran jobb fizetésű munkahelyekre költöznek” – mondja Johannes Seebauer, a DIW munkaerő-piaci közgazdásza. “Az biztos, hogy a minimálbér a következő években tovább fog emelkedni.”
Az, hogy milyen gyorsan éri el az említett 20 eurót, nemcsak politikai megfontolásoktól, hanem a termelékenység és az általános bérfejlesztés függvénye is. “A minimálbér hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók ténylegesen a vállalat sikeréhez való hozzájárulásuknak megfelelően kapjanak fizetést, és részesüljenek a termelékenység növekedéséből” – mondja Seebauer. A valóságban a munkavállalók gyakran alacsonyabb bért fogadnának el, mint amennyi hozzáadott értéket a vállalat számára végzett munkájukkal teremtenek. “Ez történik például akkor, ha nem eléggé tájékozottak az alternatív munkahelyek kereseti lehetőségeiről.” A munkahelyválasztásban olyan, a bérekhez nem kapcsolódó kritériumok is szerepet játszanak, mint a munkaidő, az ingázás vagy a szociális környezet.
Milyen mértékben drágítja az életet a minimálbér?
A közgazdász ambivalens a Stepstone főnökének, Dettmersnek azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy a magas minimálbér arra fogja ösztönözni az államot és a vállalatokat, hogy automatizálják az egyszerű feladatokat, és több pénzt fektessenek az emberek képzettségébe. “A minimálbér ahhoz vezethet, hogy a munkáltatók többet fektetnek be a képzésbe és a munkaerő továbbképzésébe, hogy az így elért termelékenységnövekedés révén kompenzálják a magasabb munkaerőköltségeket.”
Ha a munkaerő drágul a tőkéhez képest, akkor helyettesítési ösztönzők jönnek létre. Ez azonban nem vonatkozik korlátlanul minden munkakörre: “Egy fodrász munkája sokkal nehezebben automatizálható, legalábbis rövid távon, mint például egy szupermarket pénztárosáé, ahol egyes esetekben már használnak önkiszolgáló pénztárgépeket.
Hogy a minimálbér szintje milyen mértékben érinti a fogyasztókat, azt ez a statisztika mutatja: az Ifo rubd gazdaságkutató intézet felmérése szerint a 12 euróra történő emelés a német vállalatok 60 százalékát arra készteti, hogy emelje árait. “Ez valószínűleg tovább növeli az amúgy is magas inflációt” – mondja Sebastian Link, az Ifo munkaerő-piaci szakértője. A vállalatok 18 százaléka a magasabb minimálbér miatt a további bérelemek, például a különleges kifizetések, a bónuszok és a nem pénzbeli juttatások csökkentését fontolgatja.
“Az érintett vállalatok túlnyomó többsége nem tervezi, hogy tőkével pótolja a drágább munkaerőt, vagy hogy a termelékenység növelése érdekében beruházzon alkalmazottai tudásába” – mondja Link. Pedig hosszú távon valószínűleg ez lenne a legjobb eszköz a magas termelékenység eléréséhez.