A jog életünk és társadalmunk meghatározó alapja. Segít eldönteni a vitás kérdéseket,

Avocat Tamas Bodi, LL.M. (Bonn)

Avocat Tamas Bodi, LL.M. (Bonn)

megvéd minket ha szükségünk van rá és szabályozza életünk, munkaadónk és mindenki más életét.

Milyen jogi esetekkel találkozhatunk leggyakrabban Németországban és mire kell odafigyelnünk?

Az interjúm alanya Avocat Tamas Bodi, LL.M. (Bonn), akinek a szakterülete a munkajog, közigazgatási jog, lakásbérleti jog.

Bodi Tamás alap diplomáját a Babeș-Bolyai Egyetemen szerezte 2004-ben, majd 2015-ben Németországban szerezte a Mester fokozatát a Rheinische Friedrich-Wilhelm Egyetemen Bonn-ban, a Bambergi Ügyvédi Kamara tagja. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjú felkérést! Az elérhetőségért kattints a mondatra! 

  • Mivel másabb a németországi jog, mint a magyar?

Magyarországon nem voltam és nem vagyok jogász, viszont az ügyfelektől tudom, hogy egy különbség biztosan van:

Általános elv, hogy a perben vesztes fél viseli a győztes ügyvédi költségeit. Ez általában érvényes Németországban is. Munkajogban azonban első fokig nem így van: Mindegyik fél saját maga viseli az ügyvédi költségeit.

  • Milyen esetekkel találkozik praxisa során?

Jogtalan felmondás, utolsó fizetés ki nem fizetése okozott károk ürügyén, ki nem adott és ki nem fizetett szabadság, betegbiztosító követelései, lakbérleti szerződés felmondása a főbérlő által.

  • Hogy látja, milyen hibákba esnek bele az Önt felkereső magyarok?

Megszűnik az illető munkaviszonya, elmegy más országba és nem tud arról, hogy a ezt jeleznie kellene a betegbiztosító fele. Úgy gondolja, hogy ez a munkaadó feladata, pedig nem.

  1. A munkaadónak csupán az a feladata, hogy jelentse a biztosító fele, hogy megszűnt a munkaviszony. A német törvények szerint ilyen esetben a biztosítás “tovább él”, hacsak ezt az illető nem jelzi, hogy pl. Magyarországra távozik és nem kíván tovább biztosított lenni, mivelhogy ott van, vagy legalábbis lesz biztosítása. Ennek az a következménye, hogy a biztosító kiszámlázza a további tagdíjakat is. Ez különösen akkor lehet fájdalmas, amikor az illető több hónap után visszatér Németországba.
  2. Munkaadónak, vagy a főbérlőnek nem olyan formában közli a hivatalos dolgokat, hogy ezt utólag bizonyítani tudja.
    Példák munkajog esetére:
    Betegség esetén bár a munkavállaló leadja a munkaadónak a “táppénzes papírt” (Arbeitsunfähigkeitsbescheinigung), nem olyan módon teszi, hogy ezt utána tudja igazolni is (pl. tanúkkal – akik jelen voltak a papír átadásánál, vagy a munkavállaló postaládájába való bedobásnál -; vagy postai tértivevénnyel (Einschreiben-Einwurf)). Van olyan munkaadó, aki a munkavállaló megbetegedése esetén hajlamos arra, hogy ne vegye át a táppénzes papírt, vagy letagadja és felmond a munkavállalónak például olyan ürüggyel, hogy igazolatlanul hiányzott a munkahelyről, vagy más kitalált ürüggyel.
  3. A munkavállaló megharagszik a munkaadóra és csak szóban mond fel, vagy úgyse. Ez a magatartás később gondokat okozhat, mivel a munkaviszonyt csakis írásos formában lehet megszűntetni.
    Példa bérleti jog esetére: Az albérlő csupán szóban jelzi a főbérlőnek, tanúk nélkül hogy ez, vagy az elromlott, megpenészedett.
  4. Felmondás esetén előfordul, hogy a munkaadó alá akar iratni a munkavállalóval egy papírt. Ezt nem ajánlott aláírni, főleg akkor, ha a munkavállaló nem érti mi áll benne. Azt, ugyanis, hogy átvette a felmondást, alá lehet írni, viszont ezen a papíron állhat az is, hogy a felmondás ellen nem fog semmilyen kifogást sem emelni.
  5. Az albérlő, ha valamilyen hibát észlel, melynek kiküszöbölése a főbérlő feladata (pl. a falak megpenészednek, bár az albérlő rendszeresen szellőztetett), csupán a hiba tényét közli a főbérlővel. Azt viszont nem, hogy vissza is tart valamennyi százalékot a bérből egészen addig, amíg a hibát ki nem küszöböli. Ez azért lenne fontos, mert gyakran előfordul, hogy a főbérlő nem orvosolja a hiányosságot, az utólagos házbércsökkentést, visszamenőleg pedig jóval nehezebb keresztülvinni egy esetleges bírósági eljárásban.
  • Ha az ember Németországban ügyvédhez fordul, akkor milyen költségekkel kell számolnia?

Az adott esettől függ. A német törvény eléggé részletes kritériumok alapján szabályozza az ügyvédi költségeket. Vannak plafonok, például ha valaki fogyasztó és csak egy első tanácsadásról van szó, akkor a maximális díj 226,10€.

Ha valaki egy bizonyos összeget követel az ellenféltől, akkor a munkadíj a kért összegtől függ. Ha az illető peres úton akar érvényesíteni egy polgári jogi követelést 1.000€ értékben és legalább egy tárgyalásra sor kerül, akkor a várható ügyvédi költség 261,80€. Ha az illető perben egy megegyezés létrehozatalában is részt vesz az ügyvéd, akkor 357€. Peren kívüli tevékenység esetében valamivel alacsonyabbak ezek a munkadíjak.

Közigazgatási-, szociális- és bűntetőjogban keretmunkadíjakat szab meg, illetve ajánl a törvény. Ilyenkor a végső összeg az ügy időtartamának, illetve összetettségének függvénye. Pl bűntetőjogban nyomozati szakaszban minimum 114,24€ de felmehet 1.704€-ra is, sőt magasabbra is, ha több alkalommal kell megjelennie az ügyvédnek az illetékes szervek előtt az ügyfél képviseletében.

Bizonyos esetekben a felek megállapodhatnak fix díjakban is, pl. bűntető eljárásban ez gyakori. Ezeken kívül vannak egyéb költségek, ha az ügyvédnek nem ugyanabban a helységben van az irodája, ahol a tágyalás lefolyt. Pl. távolléti költség az irodától 4 óráig, 25€ netto, utazási költség 0,30€ netto pro km, ha gépkocsival megy. Vagy lehetnek másolási költségek is, 0,50€ netto per oldal az első 50 oldal esetében, 0,15€ netto minden további oldal esetében. A másolási költségek főleg a bűntető és közigazgatási ügyekben fordulnak elő, mert itt az ügyvéd rendszerint kikéri az ügy iratcsomóját az illetékes szervtől, ugyanis rendszerint itt fordul elő, hogy a tevékenység elején se az ügyfélnek, se az ügyvédnek nincs tudomása az ügy minden iratáról.

Internetes keresőbe be lehet írni, “Rechtsanwaltsgebühren berechnen” és lehet találni munkadíjat kiszámoló oldalakat.

Akinek a vagyoni helyzete nem engedi meg, hogy ügyvédet fogadjon, és egy vitás, ugyanakkor nem eleve kilátástalan ügyről van szó, az állam fizeti az ügyvédi költségeit. Nem peres ügy esetén 15€ brutto kivételével az összeset, peres ügy esetében az összeset. Egy másik kivétel mind a két esetben az, hogy az utazási és távolléti költségeket nem fizeti ki teljes egészében az állam, ha az ügyvédnek túlságosan távol van az irodája a tárgyalás helyszínétől. Hogy pontosan milyen távolság után nem fizeti, azt egy táblázat határozza meg. Internetes keresőbe be lehet írni: “Reisekostentabelle für auswärtige Anwälte”.

Ha túlságosan távol van a tárgyalás helyszíne, akkor az ügyvéd az ügyfél beleegyezésével meghatalmazhat egy másik, helyi ügyvédet, hogy a tárgyaláson vállalja el a képviseletet. Ahhoz, hogy az állam átvállalja az ügyvédi költségeket, ki kell tölteni egy nyilatkozatot az illető vagyoni helyzetéről és ezt az illetékes bíróságon leadni. Peres ügy esetében azonban figyelembe kell venni azt is, hogyha az illető vagyoni helyzete jelentősen javul, akkor az állam 4 éven keresztül visszakérheti a peres költségeket.
Az alábbi linken hozzávetőlegesen ki lehet számolni, hogy a vagyoni helyzet alapján jogosult-e az illető az állami támogatásra: https://www.pkh-rechner.de/

  • Mire jó a jogi biztosítás és mi alapján kell választani?

A jogi biztosítás arra jó, hogy a biztosító állja adott esetben az ügyvédi és az eljárási költségeket. Magánembernek leggyakrabban munkajogban és bérleti jogban van szüksége segítségre, de jól foghat más esetekre is (pl. közlekedési jog, szociális jog, családjog). Tehát mindenki a saját helyzete függvényében választhat. Vannak biztosítások önrésszel (rendszerint 150€), vagy önrész nélkül is. Önrész nélkül viszont magasabb a a havi díj.

Ugyanakkor arra is kell figyelni, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat fedez a biztosítás. Pl. van olyan amely az ügyvédi költségeket, van olyan is, amely egy közvetítő költségeit. Mindezek, valamint a saját vagyoni helyzete függvényében dönthet mindenki, hogy melyik előnyősebb számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy a biztosítás rendszerint csak 3 hónappal a megkötés után lép életbe. Munkajog esetében van olyan is, amely csak 6 hónap után. Összegezve, az illető, ha biztosítást akar kötni, el kell döntse, hogy mely területre akar jogi biztosítást kötni és hogy önrésszel, vagy anélkül.

  • Megéri-e jogi biztosítást kötni?

Szerintem leginkább munkajogban éri meg, mivel itt amúgy az első fokig mindenki maga viseli az ügyvédi költségeit. Amúgy, az illető helyzetétől függ (pl. hogyha olyan helyen lakik, ahol kevés a bérlakás és gyakran emelkednek a bérek, gyakran közlekedik gépkocsival, heves a vérmérséklete, vannak feszültségek a családban, akkor ennek megfelelően inkább megéri, bérleti jogra, közlekedési jogra, családi jogra kötni biztosítást.

Ezek után gondolom nem kérdés, hogy megéri-e jogi biztosítást kötni…

Köss még ma és tudd magad biztonságban! Kattints a képre, regisztrálj és ismerd meg a legjobb ajánlatokat!

Legyél türelmes és felkészült Országváltó!
Ha tetszett a poszt, oszd meg te is! 

Sose maradj le az újdonságokról! Kövess minket Facebookon, YouTube-on és Instagrammon is! 

 

Facebook gomb
Országváltó Instagram